Anya Lettem!

A cím kicsit félreérthető, hiszen én férfi vagyok, de hosszas nyávogás után a feleségem végre belement abba hogy én legyek gyeden a fiammal. Megpróbálom leírni hogy hogyan élem meg ezt a dolgot a rengeteg szépségével és a sok buktatójával együtt.

Alakul

2010.02.08. 08:48 | Donát76 | Szólj hozzá!

Címkék: munka sör építkezés szomszédok anyuka köszönés

folyt.

Az ötödik nap kezdődött. Péntek volt és a munkakedvem egyenlő volt a nullával. Szerencsére egész jó időt fogtam ki. Nem volt meleg sem és hideg sem, pont ideális idő volt egy kiránduláshoz, vagy egy kis pihengetéshez, esetleg a kertben gyerekekkel játszáshoz, de nem a munkához! Nekem erre a napra is a munka jutott.

Miközben keritéseltem "nagy lelkesedéssel" formálódott bennem az ördögi terv! Ha kész vagyok végre akkor én leszek az anyuka! Én maradok itthon! Én mosokfőzöktakarítokvasalok, és ÉN nevelem a gyermekeimet! Persze már akkor sejtettem hogy ehhez a Hajninak is lesz  egy-két szava, de bíztam benne hogy belemegy majd a dologba! A munka jól ment és a sörfogyasztásom is minimálisra csökkent. Már kicsit féltem hogy mire kész leszek a keritéseléssel alkoholista leszek, de szerencsére kibírom sör nélkül is! Ez megnyugtató! Az utcabeliek természetesen ezen a napon is beszólogattak, de ma valahogy nem érdekelt! Felvettem egy mindenki bekaphatja álarcot, és nem érdekelt hogy mit pofáznak.

Az utcánkról azt kell tudni, hogy egy kisfalu újtelepi részén helyezkedik el. Itt csupa fiatal családok laknak, csak velünk szemben lakik egy idős házaspár. Ők "kicsit" kilógnak a sorból de ezért még sosem érte őket negatív diszkrimináció. Persze a köszönés nem az erőségük,de ezt az apró hiányosságot elnézzük nekik. A köszönés még pár embernek nem az erőssége. Miután már az ötödik napomat töltöttem az utcán keritéseléssel, azt vettem észre hogy 3 féle ember lakik az utcánkban.

1:Köszönős smúzolós:

Ők azok akik köszönnek,még akkor is ha aznap már hétszer elmentek a házunk előtt, megállnak beszélgetni, sok népi bölcsességgel és jó tanáccsal látnak el. Kurvára nem érdekel hogy mit pofáznak de csak mondják mondják.  Evvel csak az a baj hogy nagyjából ugyanakkora szaktudásuk van mint nekem (semmi) és még a füvet is valami kertésszel nyíratják le!

2:Köszönős:

Szintén ha kell naponta hétszer rám köszönnek, és mosolyognak. A mosoly okát még nem sikerült kiderítenem, de több tippem is van rá.

  -1: Te szerencsétlen idióta!

  -2: Hú de szép izmos felsőtested van! (ezt tartom a legvalószínűbbnek)

  -3: Kedvesek! (ez nem valószínű)

3:NEMKÖSZÖNŐS:

Őket lehet röviden bunkónak is nevezni. Ha kiköltözök a városból (Pécs) egy faluba (.....) akkor tudomásul kell vennem, hogy ott más szokások vannak. Pl:KÖSZÖNNEK  az emberek egymásnak. Lehet hogy kicsit begyöpösödött vagyok, de ez a nemköszönés irritál!

Sokáig azt gondoltam hogy a nemköszönős család valami igen magasan kvalifikált brigád, és ezért nem köszön egy szaros informatikusnak. De egész véletlenül megtudtam hogy az "úriember" hasonló foglalkozást űz mint egy porszívó ügynök. Így már végképp nem értettem hogy mi a baja! Talán fél hogy elzsibbad a szája? Nem gond majd valahogy ráveszem egy hellóra, vagy legalább egy fejbiccentésre. Gondoltam pár nap alatt feltűnik neki, hogy mekkora paraszt! (később kiderült hogy tévedtem)

Ez a nap nagyon hamar elrepült, és nagyon sokat haladtam a munkával.(túl sokat) Az esti fürdetés,közös vacsora,és a meseolvasás elfelejtette velem azt a dolgot ami nagyon zavart, hogy a porszívó ügynök nem köszön!

folyt.köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://anyalettem.blog.hu/api/trackback/id/1738409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása