folyt.
A reggel nagyszerűen indult! A lelkesedésem hatalmas volt! Tudtam hogy ha belehúzok a keritéselésbe akkor gyorsan visszaszerzem a tündérlányom, és a betyárfiam kegyeit! Gyorsan megreggeliztem és rögtön nekiláttam a munkának.Nagyon jól haladtam! Az sem zavart, hogy árnyékban 70fok van és az sem hogy a napi szomszédjópofizások sem maradtak el.
Egy dolog viszont továbbra is baszta a csőröm! A pórszívóügynököt továbbra sem tudtam rábírni egy köszönésre,de még egy bégetésre vagy egy vakkantásra sem! Viszont rájöttem valamire! A pórszívóügynök felesége ugyanakkora bunkó mint az ura! Az említett hülyepicsa (hölgy falusiasan) egy másik szomszédasszonnyal sétáltak. Megálltak a házunknál , és miután üdvözöltük egymást a sz.asszonnyal pár szót beszélgettünk. A hülyepicsa csak nézett ki bután abból az ostoba fejéből, biztos azt gondolta (ha szokott egyáltalán) hogy (hű de kurvajónővagyok) de még így sem köszönt pedig kb. 1,7M-re álltunk egymástól.
Lehet hogy felfújom ezt a dolgot de nagyon irritál! Egyszerűen képtelen vagyok köszönésre bírni bunkóékat! Biztos bennem van a hiba, bár a Hajninak sem köszönnek. Egyszer úgyis ráveszem őket egy köszönésre! Keritéselés közben volt időm gondolkodni! Jobbnál jobb ötleteim támadtak,hogy hogyan vegyem őket rá hogy köszönjenek!
1. Amikor jön haza a pórszívóügynök,kiugrok a kocsija elé, és amikor vészfékezéssel sikerül megállnia akkor köszönök neki és ő ijedtében visszaköszön! (ez túl kockázatos 5let mert ha pont arról álmodozik vezetés közben, hogy neki milyen okos felesége van akkor lehet hogy elüt! )
2 .Esetleg bemutatkozom neki harmadszor is! Hátha akkor feltűnik neki hogy valahol már látott, és bár csak egy szürke kis senki vagyok, de lehet hogy ezután legalább szánalmasan bólint egyet ha meglát.
3. Sütök egy tortát és átviszem hozzájuk, valami ilyen szöveggel "Üdvözöljük a falunkban! Mivel önök új lakók így biztos nem ismerik a legfontosabb helyi szokást! ITT KÖSZÖNNEK EGYMÁSNAK AZ EMBEREK BAZDMEEEEEEG! Elképzeltem hogy az "agysebész" embernek biztos olyan feje lenne mint egy befutó lónak. (evvel a megoldással is volt egy kis gond, nem tudok tortát sütni!)
Nagyon jól el filozofálgattam egész nap. Észre sem vettem hogy a kerítés burkolása pár órán belül kész lehet! Hazaért a Hajni és nagyon-nagyon megdicsért! Ő is látta hogy nemsokára kész leszek! Mondta is hogy "drágám holnap végzel a burkolással és akkor már csak a fugázás marad" Akkor még nem tudtam hogy a fugázásnál nagyobb szívás a világon nincs! Még aznap befejeztem a burkolást,a Hajni nagyon sokat segített!
Este nagyon nagy nyugalommal feküdtem le! Tudtam hogy a fugázással sity-suty kész leszek (kurva nagyot tévedtem) és végre elfelejthetem a keritéselést!
folyt.köv
